{"version":"1.0","provider_name":"Miss Tailleur","provider_url":"https:\/\/misstailleur.cafeblog.hu","author_name":"Sofie Tailleur","author_url":"https:\/\/misstailleur.cafeblog.hu\/author\/zsofiksi93freemail-hu\/","title":"Tizenhetedik - L\u00e9na IV.","html":"<em>Nekem akkoriban minden okom meg volt a boldogs\u00e1gra, vagy legal\u00e1bbis, az \u00f6r\u00f6mteli pillanatokban b\u0151velkedett az \u00e9letem. Tiszavir\u00e1gok.<\/em>\n\n<hr \/>\n\n- Tudja Doktorn\u0151, milyen az, amikor a g\u00f6rcs\u00f6s zokog\u00e1s ut\u00e1n, a s\u00f3s k\u00f6nnyekt\u0151l szinte \u00e9g az ember b\u0151re, \u00e9rzi, hogy a szeme be van dagadva, hogy zsibbadnak a szemgoly\u00f3i, viszket az orra, m\u00e1r a b\u0151rt lekaparn\u00e1 \u00e9s minden arcizma elernyed? Tudja, milyen \u00e9rz\u00e9s? Milyen pokoli tud lenni egy id\u0151 ut\u00e1n? Mert \u00e9n szeretem ezt az \u00e9rz\u00e9st. Tulajdonk\u00e9ppen, \u00edgy este jobban sz\u00fcks\u00e9gem van erre az \u00e9rz\u00e9sre, mint a vacsor\u00e1ra, vagy, mint a lefekv\u00e9s el\u0151tti cigire. N\u00e9ha m\u00e1r igaz\u00e1b\u00f3l csak erre van sz\u00fcks\u00e9gem. A f\u00e1jdalommal\u00a0kit\u00f6r\u0151 s\u00edr\u00e1saimra.\n\n\u00c9s k\u00e9rd\u0151en n\u00e9zett r\u00e1m. V\u00e1rta, hogy provok\u00e1lt-e kicsit, v\u00e1rta, hogy bizony\u00edt\u00e9k\u00e1t adjam, \u00e9n is ember vagyok, vagy \u00e9pp arra v\u00e1rt, hogy megh\u00f6kkentsen, amit mondott \u00e9s azt gondoljam,<em> szeg\u00e9ny l\u00e1ny<\/em>. Hanna szemei nem k\u00e9kek voltak, hanem hat\u00e1rozottan sz\u00fcrk\u00e9k. Helyesebben sz\u00f3lva, m\u00e1r sz\u00fcrk\u00e9k voltak. Tizenh\u00e9t\u00e9ves l\u00e9t\u00e9re Hann\u00e1nak sz\u00fcrke tekintete volt. A l\u00e1ny er\u0151sen depressz\u00edv \u00e9s szuicid hajlam, d\u00fchkit\u00f6r\u00e9sekkel, figyelemhi\u00e1nyos hiperaktivit\u00e1s-zavarral. \u00c9s v\u00e9gtelen sok tehets\u00e9ggel. Minden rajza \u00e9s festm\u00e9nye egy m\u00e1sik val\u00f3s\u00e1g. Sz\u00edneinek kompoz\u00edci\u00f3j\u00e1val olyan vil\u00e1gokat fest, ahol b\u00e1rmelyik zavart l\u00e9lek otthon\u00e1ra lel. Az \u0151 zavart lelke azonban sehol nem tal\u00e1lja a hely\u00e9t. Sz\u00fclei szeretik \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen semmilyen v\u00e9gzetes hib\u00e1t nem k\u00f6vettek l\u00e1nyuk nevel\u00e9s\u00e9ben. Egyetlen h\u00faga feln\u00e9z Hann\u00e1ra \u00a0\u00e9s testv\u00e9rharcok m\u00e1r a l\u00e1ny tizenh\u00e1rom\u00e9ves kora \u00f3ta nincsenek. Az iskol\u00e1ban j\u00f3 eredm\u00e9nyei vannak \u00e9s n\u00e9pszer\u0171, saj\u00e1t mag\u00e1t lek\u00f6ti hobbijaival \u00e9s sz\u00fcleivel templomba j\u00e1r. \u0150szinte hite van Istenben. Teh\u00e1t az igazs\u00e1g az, hogy Hann\u00e1nak semmi oka nincs, hogy ilyen megg\u00f6rnyedt lelke legyen \u00e9s Hanna tudv\u00e1n tudja ezt. Abban azonban semmif\u00e9le hite nincs, hogy van \u00e9rtelme sz\u00fcrkeszem\u0171 l\u00e9t\u00e9nek \u00e9s d\u00fch\u00f6s, hogy r\u00e9sze kell, hogy legyen ennek a vil\u00e1gnak. Semmi keresnival\u00f3ja benne. Nem is keres m\u00e1r semmit.\n\n- Hanna, azt hittem, meggondoltad magad \u00e9s m\u00e1r nem doh\u00e1nyzol.\n\n- Meg. Azt\u00e1n abban\u00a0is meggondoltam magam, hogy meggondoltam magam. Most j\u00f3 \u00e9rz\u00e9s lej\u00e1rogatni cigizni.\n\n- J\u00f3 kimenni a lak\u00e1sb\u00f3l?\n\n- Ja, az is.\n\n- Mi\u00e9rt, mi m\u00e1s van m\u00e9g?\n\n- J\u00f3 kimenni ... ja ... ennyi.\n\n- Bosszantanak otthon?\n\n- Nem.\n\n- Akkor mi\u00e9rt jobb kint?\n\n- Nem tudom L\u00e9n\u00e1cska, te vagy a pszichol\u00f3gus, tal\u00e1ld ki! - mintha \u00e9n magam lenn\u00e9k az Anyakir\u00e1lyn\u0151 \u00e9s, mintha egy lenn\u00e9k a buta bar\u00e1tn\u0151i k\u00f6z\u00fcl - mindk\u00e9t hangs\u00fallyal k\u00e9pes volt besz\u00e9lni velem. Ez a fajta vag\u00e1nys\u00e1ga egy\u00e1ltal\u00e1n nem zavart. Azok a buta bar\u00e1tn\u0151k meg pincsikutyak\u00e9nt k\u00f6vett\u00e9k Hann\u00e1t. Annyira k\u00fcl\u00f6nleges jelens\u00e9g volt, hogy sok kis rajong\u00f3ja akadt.\n\n- Kint van valami, amit\u0151l jobb ott, mint bent. Vagy ... eln\u00e9zve az \u00faj frizur\u00e1d \u00e9s a csipk\u00e9s fels\u0151d ... <em>valaki<\/em> van ott kint.\n\n- Nem is adt\u00e1k oda neked olyan feleslegesen azt a diplom\u00e1t - h\u00fazta kisl\u00e1nyosan huncut mosolyra sz\u00e1j\u00e1t \u00e9s fel\u00e1llt \u00e9s t\u00e1ncolni kezdett \u00e9s \u00e9n sejtettem, hogy most j\u00f6n a l\u00e9nyeg. A ter\u00e1pia k\u00f6zben gyakran csin\u00e1lta ezt. Fel\u00e1llt \u00e9s l\u00e9giesen, de \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9stelen\u00fcl kezdett t\u00e1ncolni lehunyt szemmel. Legink\u00e1bb karjait emelgette \u00e9s der\u00e9kb\u0151l hajlongott, de l\u00e1bai nagyon ritk\u00e1n mozdultak el a vigy\u00e1zz \u00e1ll\u00e1sb\u00f3l, k\u00f6zben pedig mes\u00e9lt. Ezt is \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9stelen\u00fcl \u00e9s miut\u00e1n le\u00fclt, rendszerint \u00fagy tett, mintha nem eml\u00e9kezne r\u00e1, hogy mit mondott.\n\n- Alex ... h\u00fclye Brigi, nem is a Dunhill-t szereti ... Alexnek sz\u00e9p a szemem ... nem, nem fogok t\u00f6bbet inni ma ... nem, ne k\u00eds\u00e9rj haza ... j\u00e1t\u00e9kos ...nagy j\u00e1t\u00e9kos vagyok ... ne k\u00eds\u00e9rj haza, de k\u00eds\u00e9rj haza, ne ... bord\u00f3 s\u00e1l ... most bord\u00f3 ... most bord\u00f3 a szeme Alexnek.\n\nV\u00e9get \u00e9rt a kis intermezzo. Lehuppant \u00fajra \u00e9s elterpeszkedett a kanap\u00e9n, fej\u00e9t h\u00e1tradobta a t\u00e1ml\u00e1ra, karjai laz\u00e1n pihentek has\u00e1n, l\u00e1bait sz\u00e9tdobva ter\u00fclt el \u00e9s nagyot s\u00f3hajtott. Be kellett ismernem, a l\u00e1ny egyre hitelesebben j\u00e1tszotta az \u0151r\u00fcltet \u00e9s tudom, hogy ez volt a c\u00e9lja. Ki akar t\u0171nni. N\u00e9ha persze elf\u00e1rad \u00e9s kiesik a szerep\u00e9b\u0151l. Akkor hagyj\u00e1k el olyanok a sz\u00e1j\u00e1t, hogy \"L\u00e9na, \u00e9n tudom, hogy van \u00e9rtelme az \u00e9letnek, csak \u00e9n nem tal\u00e1lom\". Most azonban teljesen sz\u00f3tlan volt \u00e9s csak b\u00e1multa a plafont, de l\u00e1ttam rajta, hogy most nem j\u00e1tszik. \u00c9n nem \u00edt\u00e9ltem el ez\u00e9rt a sz\u00ednj\u00e1t\u00e9k\u00e9rt, \u00e9s m\u00e9g ideje sem volt annak, hogy megpr\u00f3b\u00e1ljam ezt le\u00e1ll\u00edtani, r\u00e9sze volt ez, t\u00fcnete az \u0151 betegs\u00e9geinek, amiknek azonban az \u00e9g egy adta vil\u00e1gon semmi \u00e9rtelme nem volt. Ezt szint\u00e9n mindketten tudtuk. De nem tudtunk d\u0171l\u0151re jutni, nem lelt\u00fck sehogy, hol a kiskapu. Egyszer\u0171en nem b\u00edrtuk megtal\u00e1lni az apr\u00f3 ajt\u00f3t, ami mellett ott a s\u00fctem\u00e9ny, <em>Egy\u00e9l meg!<\/em>\u00a0, hogy azt\u00e1n el\u00e9g piciv\u00e9 v\u00e1ltozva Al\u00edz bel\u00e9phessen az ajt\u00f3n. Vagyis ez esetben ki. Ki ennek az \u00e9hes l\u00e9leknek a nyavaly\u00e1ib\u00f3l. \u00cdgy \u00fclt\u00fcnk ott ketten, Hanna \u00e9s \u00e9n.\n\n- Eg\u00e9sz helyes a tied is.\n\n- Az eny\u00e9m? - k\u00e9rdeztem vissza \u00e9rtetlen\u00fcl.\n\n- L\u00e1ttalak tegnapel\u0151tt a parkban egy f\u00e9rfival. Olyan m\u00e1sf\u00e9l fejjel lehetett magasabb, barna haj...\n\n- J\u00f3l l\u00e1ttad, \u00e9n lehettem az - nem zavart, hogy most \"lebuktam\".\n\nHirtelen \u00fclt fel, szinte megr\u00e9m\u00fcltem ett\u0151l a hirtelen mozdulatt\u00f3l. El\u0151re hajolt \u00e9s minden idegsz\u00e1l\u00e1val megfesz\u00fclve r\u00e1m meredt, egy pillanatra m\u00e9g a szeme is k\u00e9knek t\u0171nt sz\u00fcrke helyett. Nekem szegezte k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t.\n\n- Boldog vagy?\n\n- Azt hiszem, igen.\n\nT\u00e9tov\u00e1zott.\n\n- J\u00f3?\n\n- J\u00f3.\n\nCs\u00f6ndes percek k\u00f6vetkeztek. A l\u00e1nyka nem volt r\u00e1m irigy, ami ilyenkor n\u00e9h\u00e1nyakat jellemez, sem nem d\u00fch\u00edtette, hogy nem ismeri az \u00e9rz\u00e9st, semmi. Egyszer\u0171en csak \u00fclt tov\u00e1bb a plafont b\u00e1mulva. Szinte semmi volt. Halv\u00e1nyult szikr\u00e1z\u00e1sa k\u00f6zben. Oly paradox. Val\u00f3ban, nem sok mindent keresett \u0151 m\u00e1r itt \u00e9s szinte kikopott \u00a0a vil\u00e1g sz\u00ednpalett\u00e1j\u00e1r\u00f3l, pedig az \u0151t k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1gnak oly nagy sz\u00fcks\u00e9ge volt r\u00e1. A cs\u00f6ndes percek vele nem voltak s\u00falyosak. Szinte j\u00f3l estek, mert \u0151 sem k\u00e9nyszerb\u0151l maradt csendben. A l\u00e1ny szabadabb volt enn\u00e9l. Majd m\u00e9gis sz\u00f3lt m\u00e9g.\n\n- Tudod, van m\u00e9g bennem rem\u00e9ny. Az\u00e9rt is j\u00f6ttem el hozz\u00e1d h\u00e1rom h\u00f3napja, \u00fagy, hogy m\u00e9g a sz\u00fcleim sem tudj\u00e1k. A p\u00e9nzt leny\u00falom, ok\u00e9, de azt am\u00fagyis \u00edgy csin\u00e1ltam. M\u00e1s sz\u00fcl\u0151k azt gondoln\u00e1k, hogy \u00e9pp felgy\u00fajtom a vil\u00e1got. Vagy magamat. Minden esetre, valami igaz\u00e1n nem j\u00f3t csin\u00e1lok. De az eny\u00e9mek nem. \u0150k b\u00edznak bennem. \u00c9s tudod mit L\u00e9n\u00e1cska - fel\u00fclt \u00e9s \u00fajra r\u00e1m meredt, sz\u0151ke haja most arc\u00e1ba omlott - b\u00edzhatnak is! Bennem van m\u00e9g rem\u00e9ny. \u00c9n ki fogok t\u00e1ncolni a hideg r\u00e1csok m\u00f6g\u00fcl, \u00fagy, hogy ezek a r\u00e9mes b\u00f6rt\u00f6n\u0151reim \u00e9szre sem fogj\u00e1k venni! - gyakorta k\u00f6lt\u0151ien besz\u00e9lt. Azt hiszem, t\u00f6bbet \u00e9rz\u00e9kelt a nem l\u00e1that\u00f3 val\u00f3s\u00e1gb\u00f3l, mint mi.\n\n- Tudom, hogy \u00edgy lesz Hanna. \u00c9n pedig annyit fogok neked ebben seg\u00edteni, amennyit csak tudok.\n\n- Persze. Mert ez a munk\u00e1d, ebb\u0151l van p\u00e9nzed.\n\n- Persze! Nyilv\u00e1nval\u00f3. Mi m\u00e1s\u00e9rt?\n\nTudtam, hogy ez a l\u00e1tszat gonoszs\u00e1g egy cs\u00edp\u0151s humoriz\u00e1l\u00e1s t\u0151le csup\u00e1n, ez\u00e9rt engedtem el a f\u00fclem mellett. Azt hiszem, kedveltem ezt a l\u00e1nyt. \u00c9s azt hiszem, \u0151 is kedvelt engem. Vagy legal\u00e1bbis b\u00edzott bennem \u00e9s ez el\u00e9g volt ahhoz, hogy jobb \u00fatra tereljem. M\u00e1st sem akartam jobban, mint, hogy jobb utat tal\u00e1ljon mag\u00e1nak. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg valamilyen \"m\u00e1s \u00fat-v\u00e1ndor\"\u00a0ez a l\u00e1ny, de a \"m\u00e1s\" utak f\u00e9nyess\u00e9ges v\u00e9get is szoktak \u00e9rni, nem csak lejt\u0151k azok.\n\n- Na hell\u00f3. Megyek, mert kezdesz ideges\u00edteni a bizakod\u00f3 kis n\u00e9z\u00e9seddel - mondta teljesen flegmatikus hangon, mintha az el\u0151bbi mondatok nem is az \u0151 sz\u00e1j\u00e1t hagyt\u00e1k volna el.\n\n- Akkor menj is, de gyorsan!\n\n- J\u00f6v\u0151 h\u00e9ten j\u00f6v\u00f6k any\u00e1m!\n\n- Tudom. Egy\u00e9bk\u00e9nt.\n\nEgy pillanatra meg\u00e1llt \u00e9s megfordult, r\u00e1m n\u00e9zett, mire gondolok pontosan.\n\n- Tudom milyen \u00e9rz\u00e9s, az ... a g\u00f6rcs\u00f6s zokog\u00e1s ut\u00e1ni.\n\n- Igen? - nem d\u00f6bbent meg, nem l\u00e1ttam rajta meglep\u0151d\u00e9st, nem is \u00f6r\u00fclt ennek. Hanna egyszer\u0171en csak megnyugodott. <em>Igen?\u00a0<\/em>\n\nAzt\u00e1n a Jailhouse Rock - ot d\u00fadolva a l\u00e1ny\u00a0beh\u00fazta maga ut\u00e1n az ajt\u00f3t, \u00e9n pedig beh\u00faztam a reteszt a sz\u00edvemen.","type":"rich"}