Marcsi egy not\u00f3rius csal\u00f3. Hamisk\u00e1rty\u00e1s. \u0150 az a t\u00edpus, akir\u0151l r\u00e1n\u00e9z\u00e9sre is meg\u00e1llap\u00edtod. Csal a haj\u00e1val, mert p\u00f3thajat tesz fel, csal a fogsor\u00e1val, mert koron\u00e1ja van, m\u00e9g a kor\u00e1val is csal, ha arr\u00f3l k\u00e9rdezed. De nem ez a legnagyobb baj. Marcsi m\u00e1r nagyban csal \u00e9s emberek mennek t\u00f6nkre, mert a p\u00e9nz\u00fcket kicsalja t\u0151l\u00fck. De ha elm\u00falt negyven\u00a0az ember, m\u00e1r musz\u00e1j gondolnia a j\u00f6v\u0151re, az id\u0151s korra. Mert akkor senki nem fog csalni helyette, \u0151 meg k\u00e9ptelen lesz. Nem fog \u00edgy j\u00e1rni az esze. Pedig ehhez az kell, rafin\u00e1lts\u00e1g.<\/p>\n
Valamikor m\u00e9g a legnagyobb gaztett fogalma m\u00e1st jelentett neki. Hetente j\u00e1rt le tizenh\u00e9t \u00e9vesen a Balatonra, egy jeggyel. Mindig felsz\u00e1llt a 7.45 -kor indul\u00f3 gyorsra, mindig ugyanarra. Ha j\u00f6tt a kalauz, sz\u00f3 n\u00e9lk\u00fcl odaadta a jegyet. Persze a kalauznak is felt\u0171nt, hogy m\u00e1r \u00e9rv\u00e9nyes\u00edtett jegyet kap k\u00e9zhez. Ekkor Marcsi copfos-pirul\u00f3s bakfisk\u00e9nt el\u0151adta, hogy \"Jaj! H\u00e1t nem is \u00e9rti, nem is tudja mire v\u00e9lni, h\u00e1t mi t\u00f6rt\u00e9nt, de jaj! Tudja m\u00e1r, hogyne tudn\u00e1. A m\u00falt h\u00e9ten is ezzel a vonattal j\u00f6tt, a jegyet nem dobta ki, itt maradt a t\u00e1sk\u00e1j\u00e1ban. De amikor megvette az \u00fajat, csak kidobja m\u00e1r a r\u00e9gi jegyet, \u00e9s itt a hiba. Az \u00fajjal keverte a r\u00e9git, az a kuk\u00e1ban landolt, ez a haszn\u00e1lt meg itt maradt.\" T\u00f6bb lehetett a jajong\u00e1s, kevesebb a logikus magyar\u00e1zat, de ki ne sajn\u00e1ln\u00e1 meg a kisl\u00e1nyt? Visszafele is hiteles volt a m\u0171sor. Negyedszerre ugyanazzal a kallerral futott \u00f6ssze. Ez lett az utols\u00f3 felvon\u00e1s.<\/p>\n
Lell\u00e9n a keresztanyj\u00e1n\u00e1l sz\u00e1llt meg. Az \u00e9retts\u00e9gire m\u00e1r ny\u00e1ron el kell kezdeni a felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9st, \"h\u00e1t tudod Nene, hogy hogy van ez\", de otthon meg nem tud tanulni, h\u00e1rom \u00f6csk\u00f6s mellett felesleges neki kezdeni is. Nene egyed\u00fcl \u00e9lt \u00e9s \u00f6r\u00fclt a t\u00e1rsas\u00e1gnak, r\u00e1ad\u00e1sul sz\u00e1m\u00e1ra volt a legfontosabb Marcsi kitan\u00edttat\u00e1sa. M\u00e1snak nem igen volt ideje ezzel foglalkozni a csal\u00e1dban. A h\u00faga \u00a0h\u00e1rom m\u0171szakban dolgozott, az a mocskos apjuk meg lel\u00e9pett, nyilv\u00e1n k\u00e9ptelen volt el\u00e9g figyelmet szentelni a nagyl\u00e1nynak. Maximum a h\u00e1z k\u00f6r\u00fcli munk\u00e1ban v\u00e1rt el t\u0151le seg\u00edts\u00e9get, de egy fiatal \u00e9s eszes l\u00e1nynak m\u00e9g tanulnia kell, nem mosogat\u00f3ban ki\u00e1ztatni a kezeit. Az \u00f6ccseire meg nem vigy\u00e1zhat, hiszen azok \u00f6rd\u00f6gfi\u00f3k\u00e1k \u00e9s b\u0151ven lek\u00f6tik a nagymama figyelm\u00e9t is. Otthon Marcsi takar\u00edtani, meg fegyelmezni k\u00e9nytelen, \u00e9retts\u00e9gizni viszont csak egyszer \u00e9retts\u00e9gizik az ember. \u00cdgy teh\u00e1t Nene meg\u00e9rtette \u0151t, hossz\u00fa h\u00e9tv\u00e9g\u00e9ket t\u00f6lt\u00f6tt n\u00e1la a l\u00e1ny, kosztot \u00e9s kv\u00e1rt\u00e9lyt kapott keresztanyj\u00e1t\u00f3l. Cs\u00fct\u00f6rt\u00f6kt\u0151l vas\u00e1rnapig jobb szeretett a szabadban \"tanulni\". Mondjuk otthonr\u00f3l nem hi\u00e1nyzott h\u00e9tf\u0151t\u0151l szerd\u00e1ig sem. Teh\u00e1t tulajdonk\u00e9ppen h\u00e9tv\u00e9gente Barn\u00e1val mulatta az id\u0151t a parton, akivel legkev\u00e9sb\u00e9 sem foglalkoztak a t\u00e9telekkel \u00e9s aki fagyiz\u00f3ban dolgozott ny\u00e1ri munkak\u00e9nt. \u00cdgy a \"csaja\" minden nap kapott k\u00e9t gomb\u00f3cot ingyen. Barna meg n\u00e9h\u00e1ny puszit, n\u00e9ha m\u00e9g a sz\u00e1j\u00e1ra is - ingyen. Mert Barn\u00e1nak Marcsi a \"csaja\" volt. Marcsinak Barna nem volt a \"pasija\". Ha m\u00e1r valakinek sz\u00edvesen adta a puszit, az a Vencel volt. Vele h\u00e9tf\u0151t\u0151l szerd\u00e1ig j\u00e1rt le a grundra Pesten. \u0150 m\u00e1r\u00a0le\u00e9retts\u00e9gizett, f\u0151iskol\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt \u00e9s megye kett\u0151ben focizott. Egy ilyen sr\u00e1cnak csak sz\u00edvesebben osztja a puszit az ember l\u00e1nya, pl\u00e1ne, ha ilyen csokibarna szeme van. Egy\u00e9bk\u00e9nt Barn\u00e1t\u00f3l is egyik gomb\u00f3cnak mindig csokit k\u00e9rt.<\/p>\n
Most, hogy a Vencel\u00e9hez hasonl\u00f3 barna szemekben nem rajong\u00e1st l\u00e1t, hanem retteg\u00e9st, Marcsi belegondol, hogy meg\u00e9ri-e. Hogy \u00e9let-e ez. A csal\u00f3 l\u00e9t. Hogy m\u00e1sok j\u00f3hiszem\u0171s\u00e9ge az \u0151 kenyere. Egy\u00e9bk\u00e9nt ezt a pillanatot mindig ut\u00e1lta. Mert az emberek csal\u00f3dnak \u00e9s ezt\u00e1n d\u00fch\u00f6sek lesznek, mondhatni irt\u00f3 d\u00fch\u00f6sek. De van egy pillanat ... m\u00e9g a csal\u00f3d\u00e1s d\u00fche \u00e9s \u00e9rtetlens\u00e9ge el\u0151tt ... amikor rettegnek. Rettegnek att\u00f3l, hogy mi j\u00f6n, ha mindezt elvesz\u00edtik. F\u00e9lnek, mert nincs k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s\u00fck. A t\u00e1bl\u00e1n mattot kaptak \u00e9s le\u00fctik \u0151ket, mint egy b\u00e1but hogy \u00f6sszet\u00f6rjenek a fekete-feh\u00e9r mez\u0151k sz\u00e9l\u00e9n, m\u00e9g csak nem is dics\u0151s\u00e9gesen a harct\u00e9ren. Rettegnek a l\u00e9t k\u00f6vetkez\u0151 pillanat\u00e1t\u00f3l \u00e9s Marcsi konkr\u00e9tan gy\u0171l\u00f6lte ezt a l\u00e1tv\u00e1nyt. Sz\u00e1nta \u0151ket \u00e9s a sz\u00e1nalmas naivit\u00e1sukat is. Ez a pillanatnyi v\u00e9gtelennek t\u0171n\u0151 gyenges\u00e9g, a rem\u00e9nyvesztetts\u00e9g elfoszlott f\u00e1tyla, ha \u00e1tfutott a szemeken, Marcsi akkor gy\u0171l\u00f6lt csalni. Pedig ezt \u0151 igaz\u00e1n izgalmasnak gondolta. \u00dcd\u00edt\u0151 volt, \u00faj \u00e9s vesz\u00e9lyes. Vesz\u00e9lyes volt \u00edgy vonatozni, vesz\u00e9lyes volt a keresztanyj\u00e1nak hazudni, vesz\u00e9lyes volt k\u00e9t fi\u00fat tartani, vesz\u00e9lyes volt \u00f3r\u00e1n mindig pusk\u00e1zni. Vagy nem is az \u00e9lvezet miatt kezdte \u0151 ezt el?<\/p>\n
H\u00e9t \u00e9ves volt. Szint\u00e9n egy balatoni ny\u00e1r, m\u00e9g az \u00e1ltal\u00e1nos iskol\u00e1val, Z\u00e1nk\u00e1n. Els\u0151 oszt\u00e1lyos bizony\u00edtv\u00e1nya kit\u0171n\u0151 lett \u00e9s az iskola elvitte egy h\u00e9tre a Balatonra. Sokat gy\u00f6t\u00f6rte ott a honv\u00e1gy, v\u00e9g\u00fclis csak h\u00e9t\u00e9ves volt, de akkor t\u00f6bbet gondolt arra, hogy mennyit f\u00fcr\u00f6dhet, hogy a legviccesebb j\u00e1t\u00e9k a balatoni hal\u00e1szok, hogy az ipiapacsban mindig \u0151 nyer \u00e9s sokat gondolt m\u00e9g, ha rossz \u00e9rz\u00e9se t\u00e1madt, Zolk\u00f3ra. F\u00fclig szerelmes volt a barna szem\u0171 kisfi\u00faba. Sz\u00e9gyellte mag\u00e1t \u00e9s csak Ver\u00e1csk\u00e1nak mondta el, aki a legjobb bar\u00e1tn\u0151je volt m\u00e1r \u00f3vod\u00e1t\u00f3l kezdve - eddig. Mert ahogy bel\u00e9ptek iskol\u00e1s \u00e9let\u00fck els\u0151 napj\u00e1n a tanszer illat\u00fa terembe, Marcsi szerelmes lett a huncut Zolk\u00f3ba. Ahogy \u00edgy a hint\u00e1ban megint csak \u0151r\u00e1 gondolt, odaszaladt hozz\u00e1 p\u00e1r oszt\u00e1lyt\u00e1rsa. Lihegve, zih\u00e1lva, f\u00fclig \u00e9r\u0151 sz\u00e1jjal j\u00f6ttek \u00fajs\u00e1golni a nagy h\u00edrt, \"Marcsi, szerelmes levelet kapt\u00e1l!\". Kacagva mondt\u00e1k, kipukkadtak a nevet\u00e9st\u0151l, h\u00e1t akkora sz\u00f3 volt ez. Marcsi pedig el se hitte. Hogy \u0151? Szerelmes levelet? Kit\u0151l? \"H\u00e1t a Zolk\u00f3t\u00f3l, te t\u00f6kfej!\" R\u00f6h\u00f6gcs\u00e9ltek m\u00e9g, azt\u00e1n csak kib\u00f6kt\u00e9k, hogy ott a szerelmes lev\u00e9l az \u00e1gy\u00e1n, fent. Mert hogy \u0151 aludt az emeletes \u00e1gy fels\u0151 r\u00e9sz\u00e9n. Marcsi visszaszaladt a partr\u00f3l a fah\u00e1zakhoz. Mire oda\u00e9rt m\u00e1r \u0151 is lihegett, a gyerekek meg lihegtek tov\u00e1bb \u00e9s kacar\u00e1szva vonultak ut\u00e1na. Hamarabb lehetett hallani a nevet\u00e9s\u00fcket, mint ahogy b\u00e1rhova is oda\u00e9rtek, hars\u00e1ny banda. Azt\u00e1n Marcsi sz\u00edvrepesve m\u00e1szott fel az \u00e1gyra. Jobban izgult, mint az \u00e9vz\u00e1r\u00f3n, ahol szavalnia kellett. \u00c9s a p\u00e1rn\u00e1j\u00e1n egy lekv\u00e1ros bukt\u00e1t tal\u00e1lt. El\u0151sz\u00f6r a paplan al\u00e1, meg a p\u00e1rna al\u00e1 n\u00e9zett, hol az a szerelmes lev\u00e9l\u00a0<\/em>\u00e9s \u00f3\u00f3\u00f3! ... Sz\u00f3val szerelmes levelet<\/em> kapott. Len\u00e9zett az \u00e1gyr\u00f3l. Mindenki nevetett, val\u00f3sz\u00edn\u0171leg hangosabban, mint valaha nevettek, vagy nevetni fognak \u00e9let\u00fckben. Zolk\u00f3 meg ott \u00e1llt k\u00f6zt\u00fck. \u0150 egyenesen hahot\u00e1zott.<\/p>\n \"Csaltatok! Ti csaltatok! Mind csaltatok! Mi\u00e9rt csin\u00e1lt\u00e1tok? Csal\u00f3k vagytok...csal\u00f3k vagytok mind.\"<\/p>","type":"rich"}