Miss Tailleur

Have we gone too far? Have we lost our minds? Imitating the seasons And we fall behind. Ha bárki elmegy az ajtó előtt pontosan azt kapja, amire egy ilyen helyen számít, de mit érdekel engem. Akkor is az lesz, amit én akarok, akkor is úgy teszek, ahogy itt és most tenni akarok és ne is… Tovább »

“Alszik a szív és alszik a szívben az aggodalom, alszik a pókháló közelében a légy a falon; csönd van a házban, az éber egér se kapargál, alszik a kert, a faág, a fatörzsben a harkály, kasban a méh, rózsában a rózsabogár, alszik a pergő búzaszemekben a nyár, alszik a holdban a láng, hideg érem az… Tovább »

Egy létra. Sötét. Egy ódon szekrény. Snitt. Egy rekesz üres borosüveg. Snitt. Csak pislogok. Aztán hosszú sötét. Végül is úgy döntök, hogy hiába a fakó és molyrágta lepel a szemem előtt, leemelem inkább róla, hadd lássam élesebben a szörnyeket. Mert emlékszem, hogy sok-sok évvel ezelőtt szörnyek kapdostak felém ezen a helyen, de az is lehet,… Tovább »

Marcsi egy notórius csaló. Hamiskártyás. Ő az a típus, akiről ránézésre is megállapítod. Csal a hajával, mert póthajat tesz fel, csal a fogsorával, mert koronája van, még a korával is csal, ha arról kérdezed. De nem ez a legnagyobb baj. Marcsi már nagyban csal és emberek mennek tönkre, mert a pénzüket kicsalja tőlük. De ha… Tovább »

“Aztán orvosok jönnek, kezükben fegyver És ha a vegyszer egyszer a vénába hatol A lakatlan sziget lakó lelke tenger lesz A szíve lepényhal, itt úszkál valahol.” Kiss Tibi – Hanna, nyomd el a cigarettát, mondtam már, hogy idebent nem szeretnék dohányszagot…kérlek! – nehézkesen hagyta el a számat a “kérlek” szó, mert ma kifejezetten támadó hangon… Tovább »

“Mese volt, álom, káprázat? Lehet! Megszépítette bús életemet!” Juhász Gyula   Rózát az édesanyja hozta el hozzám egy meglehetősen kurta telefonbeszélgetést követően. Nem volt hajlandó elárulni, miért akarja, hogy találkozzam a lányával és rezignált hangján csak az időpont egyeztetésről szólhatott hűvös csevejünk. Bennem már a tavaszi új élet élménye pezsgett, de semmilyen pezsgő, vagy akár csak… Tovább »

Mr Norway általában nehezen nyílt meg. Gyakorlatilag teljesen zárkózott volt, köszönhetően annak, hogy nehéz gyermekkort, de még nehezebb felnőtt kort tudhatott magáénak eddig. “Észak-fok, titok, idegenség” volt ő, ahogy neve is sugallta és mi sem állhatott közelebb Mr Robert Norway -hez, mint választott szakmája, az üzleti szféra. Bár ez a teljesen “hétköznapi” szerzet, ez az… Tovább »

Nekem akkoriban minden okom meg volt a boldogságra, vagy legalábbis, az örömteli pillanatokban bővelkedett az életem. Tiszavirágok. – Tudja Doktornő, milyen az, amikor a görcsös zokogás után, a sós könnyektől szinte ég az ember bőre, érzi, hogy a szeme be van dagadva, hogy zsibbadnak a szemgolyói, viszket az orra, már a bőrt lekaparná és minden… Tovább »

Neked, bátorításul. – Szóval azt mondod, Molnár esélyt kap? A hideg, elérhetetlen és öntudatos Léna ezt a semmilyen, bárban felszedett és fiatalabb srácot beveszi a Dicsőség Csarnokába? – Másfél évvel fiatalabb, Peti. Csak, hogy tiszta legyen, amúgy nem védem. Mert nem, nem kap esélyt, csak arra kap esélyt, hogy majd egyszer később valaha esélyt kaphat… Tovább »

Biztos tudnék keríteni számtalan idézetet, mesés őszi képeket, mondjuk színpompás erdőkkel, vagy forró kakaós bögrékkel és hangulatos kis muzsikákkal is feldobhatnám az estét, de ez felesleges. Giccs. És a természetesen szép természetet felesleges giccsparádévá változtatni. Elég csak élvezni. Mondjuk úgy, beleveszni. Megérkezett az ősz, valójában most igazán. Vénasszonyok nyara van, meg indián nyár. Nem érdemes… Tovább »